Iskolaérett-e a gyermekem?
A beiskolázás a legtöbb országban 5 és 7 éves kor között van. Az iskolaérettségnek van néhány olyan tipikus jele, melyek amellett szólnak, hogy a gyerekek lehetőleg csak hétéves korban kezdjék el az iskolát.
- Az iskoláskorú gyerek testalkata megváltozik: karja és lába hosszabb, meg tudja érinteni bal kezének ujja hegyével jobb fülét és fordítva. Mellkasa és hasa között kirajzolódik a dereka, gyomra fölött a bordaszöglet már hegyesszögű, hasa szinte lapos. Fejének, törzsének és végtagjainak aránya a felnőttéhez közelít, melyet azonban csak a pubertáskori nagy változásokkal ér el.
- Az első maradandó zápfog vagy metszőfog megjelenése jelzi, hogy a fogak zománca- mely a test legkeményebb anyaga- elkészült, és a fogképződés összességében is végéhez közeledik.
- Az iskolás gyerek gondolkodása: a felébredő tudásvágy jelzi, hogy új erőkállnak agondolkodás rendelkezésére. Jellemző, hogy ebben a korban visszaszorul az utánzási kedv, ami korábban annak kifejeződése volt, hogy a gyerek túlnyomórészt csak utánzás révén volt képes "felfogni" valamit.
- Szociális érettség: amikor egy gyermek képes arra, hogy beilleszkedjen egy osztály nagy közösségébe, szociális tekintetben elérte az iskolaérettséget. Ehhez hozzátartozik, hogy mások és saját érdeklődését a tanító segítségével összhangba tudja hozni. Fontos az a képesség is, hogy felszólításra "csupa fül" legyen, és kezét, lábát nyugodtan tudja tartani. Ilyenkor már nem csupán az utánzás a gyermek tevékenységeinek mozgatórugója, hanem az is, hogy figyel arra, amit a tanító mond. Így a gyerek akarata egyre jobban irányítható a felnőtt szavai által. Ösztönös, utánzáshoz kötődő aktivitása egyre csökken. A szociális érettség általában később alakul ki, mint az intellektuális, többnyire csak a második iskolaév végére alakul ki teljesen.
- Ügyesség és nyelvi kifejezőkészség: Az iskolás gyermek többnyire már képes arra, hogy a történeteket egész mondatokban mesélje el. Minden hangzót ki tud ejteni, és tud énekelni. Választékosan ki tudja fejezni azt, amit mondani akar. Ami a testi ügyességet illeti, legtöbbjük egy kézzel fel tud dobni és el tud kapni egy labdát. Egyensúlyozni, egy lábon balra, jobbra, előre, hátra ugrálni, lábujjhegyen állni és járni is tudnak. Ujjaik egyre ügyesebbek lesznek: szalmacsillagot barkácsolnak, gyöngyöt fűznek. Ugyancsak el tudják végezni a háztartásban az egyszerűbb mindennapi teendőket: megterítik az asztalt, mosogatnak és törölgetnek, söpörnek és port törölnek. Önállóan levetkőznek és felöltöznek, kisebb gombokat is ki- és begombolnak, megkötik a cipőfűzőjüket. Ha a felsoroltak közül a gyermek valamelyikre nem képes, az még nem jelenti azt, hogy nem iskolaérett. Ha csak egy-egy területen mutatkozik elmaradás vagy fogyatékosság, az ne legyen akadálya annak, hogy a gyermeket lehetőleg a többiekkel egyidősen iskolázzák be.
Hazánkban törvény írja elő hat éves korban az általános iskolába való beiratkozás előfeltételeként az iskolaérettségi vizsgálatot. Ha a gyermek az orvosi vagy pszichológusi vizsgálaton első alkalommal nem bizonyult iskolaérettnek, a szülő ne sértődjön meg gyermeke helyett, mert egy évvel később kerül általános iskolába, jobb a szülőnek is és jobb a gyermeknek is. Egy év alatt ugyanis nagyfokú szellemi fejlődés következik be, sorsdöntően javíthatja az idejében beiratkozott gyermek eredményét, és előnyösen befolyásolja egész életét.
Iskolaérettségi teszt
Kozma Krisztina
Fejlesztőpedagógus óvónő
A hat éves gyermekek szülei tavasz környékén összeszorult szívvel néznek egymásra és kérdezik: Mi tévők legyünk? Bírni fogja az iskolát?A kérdés jogos és nem egyszerű a válasz.
Az iskolaérettség, amely az iskolai életre való alkalmasságot jelenti, 5-7 év közé tehető. Az alábbi kérdések megválaszolásával felmérheti gyermeke fizikai, pszichológia és szociális érettségét. A teszt eredménye azonban csak tájékoztató jellegű! Az iskolaérettség megítélésében kiemelt szerep jut az óvónőknek, akik éveken keresztül, nap mint nap követik nyomon gyermekeink fejlődését.
Ha hiányosságot tapasztalunk bármely területen, megoldás lehet az óvodában működő iskola-előkészítő csoport, vagy a kis létszámú első osztály. A fő cél azonban a probléma megelőzése. Egy jól felépített, tudatos óvodai munkában (játék, munka, értelmi- közösségi- testi nevelés) már kis csoportba lépéstől kezdve elindul az iskolára való felkészítés. Mindez lépésről-lépésre, a mindennapok minden pillanatában.
1. Eléri-e gyermekem a 120-130 cm-es magasságot és a 20-22kg-t? Mert bár a súly- és magassághatár megszűnt, a kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.
2. Elindult-e a fogváltás? Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.
3. Tud-e gyermekünk cipőt kötni? Ennek hiánya a gyengébb kézügyességre és téri tájékozódásra utalhat.
4. Jó-e gyermekem ceruzafogása? Az ehhez szükséges izmokat a csontosodási folyamat kezdete el?tt, sok gyurmázással lehet erősíteni.
5. Mennyire összerendezett gyermekem elemi mozgása? A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése könnyű írás- és olvasástanuláshoz vezet.
6. Jó gyermekem egyensúlyérzéke? Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem- és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a „pincérkedést” tálcával.
7. Mennyire fejlett a vállöv, a könyök ízület és a csuklóízület finommozgása? Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.
8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait? Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, láb köröz – kéz tapsol gyakorlatokkal fejleszthető.
9. Meg tudja-e nevezni testrészeit? Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ezért ha ez bizonytalan minden azzá válik.
10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e? A nem megfelelő kézzel történő írás pl. nehezíti a tanulást és diszfunkciókhoz vezethet.
11. Koordinált-e a szemmozgása? Nehezítő tényező a sok tv és számítógép használat. Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.
12. El tudja-e különíteni a jobb és bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat (latt, fölött, mögött stb…) ?
Képes-e adott mozdulatokat ill. alakokat térben (pl. építés) és síkban (pl. rajz) leutánozni?
14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (pl. taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés) ill. rajzminták követésére?
15. Képes-e irány követésére? Itt is eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, papíron.
16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja? Ezt például célba dobás során figyelhetjük meg.
17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől? (Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítése.)
18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket? (pl. különböző színű és nagyságú kockák válogatása.)
19. Az azonosságon túl felismeri-e a különbözőségeket?
20. Különböző hangokat meg tud-e különböztetni egymástól? (pl. azonos hangzású szavakat: pl: kéz-kész, mind-mint)
21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát? (pl. kis részleteket megkeresni az egészen belül)
22. Megye-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?
23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? (pl. mesét lerajzolni.)
24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni? Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezeket a sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.
25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?
26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében? Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?
27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?
28. Tűri-e a kudarcot?
29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?
30. Játszik-e a közösségben?
'
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
